[email protected]+86 135 8486 2808Szucsou, Kína
Trumonytechs hírek

Az ipari energiatárolás hőkezelésének optimalizálása

E-mailben egy mérnöknek
Ipari energiatároló rendszer folyadékhűtéssel, optimalizálva a hőkezelésre és a cellahőmérséklet egyenletességére

Az ipari energiatárolók hőgazdálkodásának optimalizálása azt jelenti, hogy a cellákat a megengedett hőmérsékleti ablakon belül kell tartani, miközben a cellák közötti különbségeket alacsonyan kell tartani, a legalacsonyabb fenntartható segédenergia-költség mellett. akkumulátoros energiatároló rendszer minden töltéskor és kisütéskor hőt termel, és az, hogy mennyire jól távolítja el és egyenlíti ki ezt a hőt, befolyásolja az akkumulátor öregedési sebességét, terhelés alatti viselkedését és a megőrzött használható kapacitást.

A cikkben szereplő adatok kifejezetten a lítium-ion BESS-re vonatkoznak. Meghatározza a tudományágat, elmagyarázza, miért olyan fontos a cellák közötti egyenletesség, mint a csúcshőmérséklet, összehasonlítja a levegős, folyadékos és merülő hűtést, és az architektúra rendszerhez való illesztésén keresztül mutatja be a megoldást. Nem foglalkozik a cella-kémia kiválasztásával vagy a tűzoltó rendszer tervezésével, amelyek a hőkezeléssel együtt különálló döntések.

Mit jelent az ipari energiatárolás hőgazdálkodása?

A hőszabályozás a cella és az akkumulátor hőmérsékletének aktív szabályozását jelenti egy céltartományon belül a töltés és a kisütés során, nem csak a hő elvonását, amikor a burkolat melegnek érződik. A lítium-ion cellák esetében az NREL a legjobb üzemi tartományt nagyjából 15–35 °C-ra teszi. Bármely adott rendszer használható sávját végső soron a cellagyártó által megengedett tartomány, a kémiai összetétel és a kitöltési tényező határozza meg, nem pedig egyetlen iparági adat. A sáv felett a mellékreakciók felgyorsulnak; alatta a rendelkezésre álló teljesítmény csökken, és a töltést le kell értékelni.

Az ipari adattárolókban a méretarány és a sűrűség miatt ez nehezebb, mint egy telefonban vagy laptopban. Több száz vagy ezer cella van egymás mellé csomagolva, így a hőt, amely egy kis eszközben magától eloszlana, szándékosan kell elvezetni. Ez az. Miért fontos a hőkezelés? önmagában is tervezési problémaként, nem pedig egy felcsavarozható kiegészítőként.

Miért fontos a hőmérséklet egyenletessége ugyanolyan fontos, mint a csúcshőmérséklet?

Egy csomag képes megtartani a megfelelő átlaghőmérsékletet, és mégis gyorsan öregedni, ha a cellái nem egyeznek meg egymással. A belső hő ohmikus aránya nagyjából az áram négyzetével nő, így a nagy C-frekvenciás működés koncentrálja azt, bár a teljes cellahő a belső ellenállástól, a töltési állapottól, a kémiától és a reverzibilis entrópiás hatásoktól is függ. Ezért kell a hőterhelést a teljes kitöltési tényező alatt mérni, ahelyett, hogy csak az áram alapján becsülnénk. A legmelegebben futó cellák öregednek a leggyorsabban, és mivel egy soros füzért a leggyengébb tagja korlátozza, a csomag gyakorlatilag a legmelegebb celláinak ütemében öregszik, ami a... Miért melegszik túl az akkumulátorcsomag egyenetlenül terhelés alatt.

A hőmérséklet-élettartam összefüggés elég meredek ahhoz, hogy ezt a tervezési folyamatot figyelembe lehessen venni. Az NREL által közzétett és a különböző mérnöki forrásokban megismételt adatok szerint a lítium-ion akkumulátorok élettartam-vesztesége tartós 30 °C-on a 20% közelében, 40 °C-on a 40%-hez közelebb, 45 °C-on pedig a 20 °C-os alapérték nagyjából fele. Ezek a lítium-ion cellákra vonatkozó irányadatok, nem garantálnak egyetlen konkrét cellára sem, és a degradáció kockázatát írják le, nem pedig egy fix eredményt. A cellák közötti delta szűkítése az egyik eszköz a kockázat lassítására, és hogy mennyire... A folyadékhűtés meghosszabbíthatja az ESS élettartamát Attól függ, hogy valós terhelés alatt is tartja-e ezt a deltát.

Kültéri ipari energiatároló szekrények folyadékhűtéses rendszerrel, amely a cellahőmérsékletet a céltartományon belül tartja

Hűtési módszerek ipari energiatároláshoz: levegő, folyadék és merítés

Három hűtési család dominál az ipari energiatárolásban, és mindegyik a hőátadási kapacitást a költségekkel, a bonyolultsággal és a csomagolással cseréli el. passzív és aktív hűtés kialakítások, az egyik végén található természetes konvekciótól a másikon található ventilátorokig vagy kényszerszellőztetésig. A folyadékhűtés víz-glikol keveréket keringtet a cellákkal vagy modulokkal érintkező hideg lemezeken keresztül, míg az immerziós hűtés dielektromos folyadékba meríti a cellákat. A folyadék sokkal jobban vezeti a hőt, mint a levegő, mivel a víz hővezető képessége nagyjából egy nagyságrenddel nagyobb, ami az egyik oka annak, hogy a sűrűbb, nagyobb teljesítményű rendszerek hajlamosak a folyadék vagy az immerzió felé mozdulni, ahogy a terhelés emelkedik.

Módszer Hogyan mozgatja a hőt Ahol általában illeszkedik Mi változtatja meg az eredményt
Levegő Kondicionált levegő a modulokon keresztül Alacsonyabb C-arányú, kevésbé sűrű rendszerek Cső- és áramlástervezés, környezeti hőmérséklet, szekrénysűrűség
Folyékony (hideg tányér) Hűtőfolyadék a cellákkal érintkező lemezeken keresztül Nagyobb sűrűségű, magasabb C-sebességű rendszerek Áramlási sebesség, érintkezési ellenállás, hűtőközeg-választás, szivárgáskezelés
Merülés (dielektromos) Dielektromos folyadékba merített sejtek Nagyon sűrű, igényes feladat Folyadékválasztás, kezelés, szervizelhetőség

A táblázat tendenciákat mutat, nem fix rangsorokat. Az, hogy egy adott csomagnál melyik módszer nyer valójában, a hőcserélőtől, az áramlási sebességtől, az érintkezési ellenállástól, a szabályozási stratégiától, a redundanciától, a karbantartási hozzáféréstől és az adott hűtőközegtől függ, így a nagyobb sebességű rendszerek, amelyek a ... felé hajlanak ESS folyadékhűtés még mindig bizonyítaniuk kell a hurkot a saját kitöltési tényezőjükkel szemben.

Levegő-, folyadék- és merülőhűtés összehasonlítása az ipari energiatárolás hőkezelésében hőátadási kapacitás alapján

A hűtési architektúra illesztése a rendszerhez

A cél az optimális hűtés, nem a maximális hűtés, és ez a megkülönböztetés vezérli az egész választást. A túlhűtés nem ingyenes: növeli a segédenergia-felvételt, és párás kültéri szekrényekben a felületeket a harmatpont alá nyomja, ami páralecsapódást idéz elő. A megfelelő architektúra a legkisebb parazita terheléssel rendelkező célsávot és deltát tartja fenn, így a döntést változók vezérlik, nem pedig a legerősebb módszer általános preferenciája.

Öt változó hordozza a döntés nagy részét, és mindegyik egy ellenőrzési lépéshez tartozik a véglegesítés előtt:

  • C-arány és hőterhelés – a magasabb tartós töltési/kisütési sebesség a levegőtől a folyadék felé billenti a mérleget; a legrosszabb esetet figyelembe véve, ne a névleges átlagnál mért kitöltési tényezőt tekintve ellenőrizzük.
  • Energiasűrűség és helyigény – a szorosan csomagolt vagy helyszűkében lévő telepítések elveszítik a léghűtéshez szükséges légcsatornákat; ellenőrizze, hogy a csomagolás továbbra is biztosít-e megfelelő hőáramlást.
  • Környezeti és éghajlati viszonyok – a forró vagy széles légmozgású helyek a folyadék felé tolódnak el, de a kiváltó ok a legrosszabb környezeti állapot a belső hőterheléssel kombinálva, nem pedig egy rögzített hőmérsékleti küszöbérték; a hideg helyeken is szükség lehet fűtésre.
  • Nyomásesés és egyenletesség célértékei – egy hideglemezes huroknak minden modulon el kell érnie az áramlási és delta-T célértékeit; az ellenőrzést a kívánt áramlási sebességen kell végezni, nem egy idealizált értéken.
  • Segédenergia-keret – minden hűtési watt egy fel nem használt watt; ellenőrizze, hogy a szabályozási stratégia képes-e a terhelés csökkenésekor a teljes teljesítmény helyett a rendszer lelassulni.

Először ezeket a változókat kell rögzíteni, és az architektúra általában a csomagból következik, ahelyett, hogy a csomagot egy általános hűtő illesztésére kényszerítené.

A cellák és a hűtőközeg közötti hőút: hideglemezek és határfelületi anyagok

A hűtésről szóló legtöbb vita a hűtőfolyadék-huroknál megáll, de a hőnek továbbra is át kell jutnia a cella és a hideg lemez közötti résen, és ez a határfelület gyakran szabja meg az igazi határt. Egy hideg lemez rengeteg hőt el tud szállítani, és a cellák továbbra is forrók maradnak, ha a belevezető út nagy ellenállással rendelkezik. Ez az út a cella → hővezető határfelület anyaga → hideg lemez útvonalon fut, és a határfelület anyaga az, ahol sok egyébként jó kialakítás elveszíti a mozgásterét. A kiválasztás saját döntés, amelyet a kitöltendő rés, a síkfelület és az általa érzékelt összeszerelési feszültség, az, hogy kell-e kötnie vagy csak vezetnie, és hogy kell-e elektromosan szigetelnie is; egy nagy, egyenetlen réshez választott anyag másképp viselkedik, mint egy vékony, szabályozott réshez választott anyag.

A cella és a hűtőközeg közötti hőútvonal-diagram, amely az akkumulátorcella és a hideglemez közötti hőátadó anyagot mutatja az energiatárolás hőkezelésében

Az Trumonytechs folyékony hideg lemezeket és hővezető anyagokat szállít ehhez a cella-hűtőfolyadék útvonalhoz. A kettő illesztése projekt szintű integrációs döntés, nem pedig fix párosítás: a lemez kapacitása csak akkor valósul meg, ha a csatlakozó anyag megfelel a tényleges réteg résének, feszültségének és kikeményedési körülményeinek. A fajlagos vezetőképesség, szigetelés és résértékek az egyes termékek adatlapjaihoz tartoznak, és az adott formátumra vonatkozóan ellenőrizni kell őket, nem pedig egy modell utótagjából következtetni vagy egy sorozatra általánosítani.

Hőmérséklet-szabályozás, hőmegfutás és BESS biztonsági szabványok

A jó hőkezelés csökkentheti a túlmelegedés és a forró pontok kialakulásának kockázatát, de önmagában nem szabályozza a folyamatokat. termikus elszabadulás vagy megfeleljenek a telepítési előírásoknak. A megfutást belső rövidzárlat, mechanikai sérülés vagy elektromos helytelen használat is okozhatja, amelyekkel a hűtés nem foglalkozik, ezért a hőmérséklet-szabályozás a biztonság egyik bemenete, nem pedig annak helyettesítője.

Két amerikai szabvány keretezi a biztonsági felülvizsgálatot, és mindkettőt érdemes pontosan megnevezni. Az UL 9540A a Standard Test Method for Evaluating A Thermal Runaway Fire Propagation in Battery Energy Storage Systems (Standard vizsgálati módszer az akkumulátoros energiatároló rendszerek hő okozta megszabadult tűzterjedésének értékelésére); az UL Solutions szerint cella-, modul-, egység- és telepítési szinten működik, és adatai alapján meghatározzák az elkülönítési távolságokat és a tűzvédelmi tervezést. Az NFPA 855, a helyhez kötött energiatároló rendszerek telepítésére vonatkozó szabvány szabályozza ezen rendszerek telepítését. Egyik eredmény sem ítélhető meg kizárólag a hűtési tervezés alapján: a terjedési vizsgálatok, a tűzoltási tervezés, a projekt specifikációi és a joghatósággal rendelkező hatóságok felülvizsgálata mind kívül esik a hőkezelési szabályozásokon.

Következtetés

Az ipari energiatárolók hőgazdálkodásának optimalizálása egyetlen megítélésen alapul: a lítium-ion cellákat a megengedett sávon belül kell tartani, a cellákat egymáshoz közel kell tartani, és a lehető legkevesebb segédenergiát kell ehhez felhasználni. A leggyakoribb félreértés a csúcshőmérséklet egyetlen célként való kezelése; a cellák közötti egyenletesség gyakran több mint néhány fokkal növeli a csúcshőmérséklet degradációs kockázatát, a túlhűtés pedig az egyik problémát a kondenzáció és a parazita terhelés okozza. A levegő, a folyadék és a bemerítés mindegyike a C-arány, a sűrűség és a klíma eltérő kombinációját alkalmazza, és a cella és a hűtőlemez közötti interfész ugyanannyi figyelmet érdemel, mint maga a hurok. Bárki, aki specifikál egy rendszert, jobban jár, ha ezeket a változókat rögzíti, és a valós kitöltési tényezőkkel, a cella-szállító korlátaival és a vonatkozó szabványokkal szemben ellenőrzi, mint ha a lehető legerősebb hűtőt választja.

GYIK

Szükségem van folyadékhűtésre egy magas C-arányú ipari BESS-hez, vagy elég a léghűtés?

A hűtés megválasztása a tartós hőterheléstől és a csomagolási sűrűségtől függ, nem a címkétől. A léghűtés alacsonyabb C-arányú és kevésbé sűrű rendszereket képes kiszolgálni, míg a magas C-arányú és nagy sűrűségű rendszerek általában indokolttá teszik a folyadékhűtést, mivel szorosabb a cella-cella deltája; az átlag helyett a legrosszabb esethez képest ellenőrizze.

Mekkora cellák közötti hőmérséklet-különbséget kellene célul kitűznöm egy csomagban?

Törekedj a lehető legkisebb deltára, amelyet az architektúra gazdaságosan el tud tartani, mivel a legmelegebb cellák határozzák meg a csomag öregedési ütemét. Nincs olyan szám, amely minden kémiai összetételre és formátumra illik, ezért állítsd be a delta célértéket az adott cellákhoz, és ellenőrizd azt a kívánt áramlási sebesség és a legrosszabb terhelés mellett.

Megítélhetem-e az UL 9540A eredményeket vagy az NFPA 855 megfelelőséget pusztán a hőkezelési tervezés alapján?

Nem. A hőkezelés csökkentheti a túlmelegedés és a forró pontok kialakulásának kockázatát, de az UL 9540A teszteredményeket és az NFPA 855 megfelelőséget az adott rendszer, annak tesztadatai, valamint a vonatkozó szabályozások és joghatósági felülvizsgálat határozza meg, nem pedig önmagában a hűtési terv.

Az agresszívabb hűtés mindig jobb az akkumulátor élettartamának szempontjából?

Nem. A célzott sávon túl a plusz hűtés növeli a kiegészítő energiafelhasználást, és párás kültéri szekrényekben páralecsapódás veszélye áll fenn, amikor a felületek hőmérséklete a harmatpont alá süllyed. A cél az optimális hűtés, amely a sávot és a deltát tartja, nem pedig a lehető leghidegebb cellákat.

Honnan származik valójában a hő egy energiatároló rendszerben?

Ennek nagy része a cellákon belül keletkezik töltés és kisütés során. Az ohmikus részesedés nagyjából az áram négyzetével nő, de a teljes hőmennyiség a belső ellenállástól, a töltési állapottól, a kémiai összetételtől és a reverzibilis entrópiás hatásoktól is függ, ezért a hűtőfolyadék-hurkot és a cella-hűtőfolyadék határfelületét a teljes kitöltési ciklus alatt mért vagy ellenőrzött hőterheléshez kell méretezni, ne csak az áramerősséghez.

További olvasmányok

 

Egyedi hőkezelési megoldásra van szüksége?

Mérnökeink ingyenes konzultációt és személyre szabott tervezést biztosítanak az Ön egyedi igényei szerint.