[email protected]+86 135 8486 2808Szucsou, Kína
Folyékony hidegtányér hírek

Az adatközpontok kihívásainak leküzdése innovatív hideglemezes hűtési megoldásokkal

E-mailben egy mérnöknek
Közvetlenül a chipre hűtőlemezes hűtőhurok, amely a hőt a CPU-tól a hűtőfolyadékon keresztül a CDU-hoz továbbítja egy adatközpontban

A hideglemezes folyadékhűtés elvonja a hőt az adatközpontok rackjeiből, amelyek most többet termelnek, mint amennyit a mozgó levegő el tud szállítani. A nagy sűrűségű szerverek folyamatos, nagy terhelésű feldolgozás alatt a hőt a chipre koncentrálják. A ventilátorok és a hűtött levegő lassan éri el ezt a hőt, és ez a felhalmozódás az, ami a kezelőket a forrásnál lévő folyadék felé tereli. Egy fém hideglemez található a processzoron, hűtőfolyadék folyik át rajta, és a hő hővezetéssel távozik a chipből.

A kompromisszum új. A rackben lévő folyadék integrációs, költség-, megbízhatósági és hő-újrahasznosítási problémákat okoz, amelyekkel a léghűtés soha nem küzdött. Ez a cikk azt tárgyalja, hogyan működik a hideglemezes hűtés egy adatközpontban, hol rejlenek a valódi kihívásai, hogyan viszonyul a hőterhelés szerinti immerziós és léghűtéses rendszerekhez, és mely változókat kell megerősíteni az utólagos beépítés előtt. Nem foglalkozik a merülőtartály kialakításával, a létesítmény hűtővíz-üzemének méretezésével vagy a hűtőközeg beszerzési specifikációival, amelyek a helyszíni körülményektől és a beszállítói adatoktól függenek.

Hogyan működik a hideglemezes folyadékhűtés egy adatközpontban?

A hideg lemezes hűtés hővezetéssel juttatja a hőt a folyadékkörbe, nem pedig konvekcióval a szobahőmérsékletű levegőbe. A megmunkált fém hideglemez A hűtőfolyadék egy hővezető anyagon keresztül illeszkedik a CPU-hoz vagy a GPU-hoz. A hűtőfolyadék a belsejében lévő csatornákon keresztül áramlik, és a hőt egy hűtőfolyadék-elosztó egységhez (CDU) szállítja. A CDU ezután egy hőcserélőn keresztül továbbítja a hőt a létesítmény hűtőkörébe. Mivel a folyadék közvetlenül találkozik a hőforrással, ezt a beállítást közvetlenül a chipre történő hűtésnek nevezik.

A lemez anyaga, az áramlási sebesség és a csatorna kialakítása egyaránt szigorú határt szab arra, hogy egy lemez mennyi hőt képes elvezetni. A réz jobban vezeti a hőt, mint az alumínium, közel 400 W/m·K-rel szemben, szemben a 240 W/m·K-vel, ezért a nagy fluxusú lemezek gyakran rezet használnak a többlet súly és költség ellenére is. Az áramlási sebesség mindkét irányba csökken. A túl kis áramlás a csatlakozási hőmérséklet emelkedését okozza; a túl nagy áramlás pazarolja a szivattyú teljesítményét, és idővel erodálhatja a csatornákat. A hurkot a lemezhez kell kiegyensúlyozni, és addig nem szabad feltekerni, amíg a hőmérséklet biztonságosnak nem tűnik.

A léghűtés ritkán tűnik el, még egy folyadékhűtéses csarnokban sem. A hideg lemezek leveszik a processzorokról a koncentrált terhelést, de a memóriának, a teljesítményfokozatoknak, a hálózati eszközöknek és a kondenzáció szabályozásának továbbra is szükségük van légáramlásra. A legtöbb helyiség hibrid, részben folyadék-, részben levegőhűtéses rendszerben fut.

A hatékony hűtés iránti növekvő igény az adatközpontokban

A növekvő rack sűrűség, nem pedig az alapterület az, ami a léghűtés határait átlépte. A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika egyre erősebb processzorokat csomagol minden rackbe, és a rackenkénti hőtermelés gyorsabban emelkedett, mint ahogy azt a légkezelők követni tudják. Durva tervezési referenciaként a léghűtés 20 kW/rack körül válik gyakorlatilag kivitelezhetetlenné, míg a közvetlenül a chipre telepített hűtőlemezek jóval e felett működnek, abba a tartományba, ahol a sűrű mesterséges intelligencia által telepített rackek jelenleg találhatók. A pontos érték a hardvertől, a helyiség által szállítható légáramlástól és a belépő levegő hőmérsékletétől függ.

Nagy sűrűségű adatközponti racksor, hideg lemezes folyadékhűtő elosztókkal hűtve

A léghűtés előbb fizikai akadályba ütközik, mint költségkategóriába. A ventilátorok a hőmérsékletkülönbségtől és a légáramlás mennyiségétől függenek. A sűrűség növekedésével a szükséges légáramlás gyakorlatilag kivitelezhetetlenné válik, és a helyiség egyes részei az ajánlott tartományon kívülre, a forró pontokba sodródnak. A forró pontok fojtják a teljesítményt és növelik a megbízhatósági kockázatot. Ez az üzemeltetési oka annak, hogy a sűrűség kikényszeríti a hűtés megváltoztatását.

Az energia és a kibocsátások a második ok, amiért a hőt folyadékkal kell mozgatni. A hűtés az adatközpontok áramfogyasztásának nagy részét teszi ki, így egy nem hatékony hőrendszer növeli mind az áramszámlát, mind a szénlábnyomot. A forrásnál lévő folyadék csökkentheti ezt a fogyasztást, de a megtakarítás az alaprendszertől, az éghajlattól és a munkaterheléstől függ. A hatékonysági adatokat ellenőrizhető tartományként, ne pedig fix számként kezeljük.

A hideglemezes folyadékhűtési technológia kihívásai

A hideglemezes hűtés megoldja a hőproblémát, de négy olyan kihívást jelent, amelyek eldöntik, hogy egy telepítés működőképes-e. Mindegyik egy mérnöki kompromisszum, amelynek változóját a kezelő ellenőrizheti.

Integráció meglévő helyiségekkel. A folyadékhűtő rendszer utólagos beépítése egy léghűtéses csarnokba a nehéz feladat, mivel egy állványzat egyidejű átalakítása két hűtőrendszert hagy egyszerre működni, és megduplázza a létesítménycsapat üzemeltetési terheit. Ahol az állványzatok egy CDU-t és egy elosztót használnak, az átalakítás működőképes egysége egy összefüggő sor vagy pod, így a hurok, a karbantartás és a szivárgás határai együtt maradnak.

Átalakítási költség. A projekteket a felújítás okozza, nem a hűtőlapok. A tőke a hűtőegységekbe, elosztókba, csövekbe és a helyiség átalakításába megy. A megtérülés a helyiség terhelésétől és az üzemeltetési idejétől függ, ezért a becslést helyszínenként kell elkészíteni.

Szivárgás- és korrózióvédelem. A szivárgások és a korrózió a két meghibásodási mód, amelyek meghatározzák a folyadékkör megbízhatóságát, és mindkettő anyag- és kémiai probléma. A vegyes fémekből álló körök, például az alumíniumot máshol tápláló rézlemezek, galvánkorróziót okozhatnak. A hűtőfolyadék kémiai anyagának és inhibitorainak a nedvesített anyagokhoz való illesztése az alapja. korrózióvédelem, és mindkettőt a beszállítói specifikációkkal szemben kell ellenőrizni.

Hulladékhő-újrahasznosítás. A befogott hő visszanyerése csak akkor kifizetődő, ha a hőmérséklet és az elszívott hő mennyisége megegyezik. A hideglemezes hurkok meleg hűtőfolyadékot tudnak szállítani, amely újrafelhasználható, de az érték attól függ, hogy a hurkok elég melegen üzemelnek-e, és van-e közeli felhasználási lehetőség, például egy épületfűtési kör. Ez a hő-újrahasznosítást ugyanolyan fontos létesítménytervezési kérdéssé teszi, mint a hűtési kérdést.

Hideglapos, merítéses és léghűtéses hűtés: a módszer összehangolása a hőterheléssel

A helyes módszer a hőterhelést és a helyiség hőmérsékletének változását követi, nem pedig egyetlen legjobb technológiát. A hidegtányérok, a bemerítés és a levegő a hőlánc különböző részeit kezelik, így a választás az illeszkedésen múlik.

Hideglemezes, merítéses és léghűtéses hűtés összehasonlítása az adatközponti rack hőterhelése szerint
Módszer Legjobb illeszkedés Fő kompromisszum
Léghűtés Alacsonyabb sűrűségű állványok; perifériás alkatrészek A rack sűrűség növekedésével csökken a kapacitás
Hideg lemez (közvetlenül a chipre) Nagy sűrűségű CPU/GPU rackek; alkalmazkodnak a meglévő helyiségekhez A chipet hűti, nem az egész racket; némi levegő marad benne
Elmélyülés Nagyon magas hőáram A hardvert dielektromos folyadékba meríti; nagyobb működési változás

A hideg lemezeken belül az elválasztás egyfázisú a kétfázisúval szemben. Az egyfázisú megoldás folyékony halmazállapotban tartja a hűtőfolyadékot egészen a CDU-ig, ami megkönnyíti a hurok szervizelését. A kétfázisú megoldás lehetővé teszi, hogy a hűtőfolyadék a lemeznél forrjon, így elnyeli a nagyon nagy hőáramot, ami megemeli a határértéket, de növeli a hurok bonyolultságát. Az egyfázisú hurok lefedi a CPU és GPU gyakori sűrűségeit; a kétfázisú megoldás akkor jön létre, amikor a processzorok hőárama meghaladja az egyfázisúéhoz hasonló kapacitást.

Innovatív megoldások a hideglemez-hűtéshez

E kihívások megoldásai két helyen keresendők: a rendszer tervezésében és a működtetésében. Mindkettő célja, hogy a rugalmas telepítés bővíthető és karbantartható legyen.

A moduláris, skálázható architektúra megoldást kínál az integrációs problémára. A sorról sorra bővíthető hurok lehetővé teszi, hogy a helyiség egyetlen átszervezés nélkül folyékony halmazállapotúvá váljon, és a processzorgenerációk változása esetén is használható maradjon. A lemez, a csatorna és az áramlási útvonal méretezésének módja a tényleges hőterheléshez igazodik. hideglemez-kialakítás eldönti az eredményt, mert egy túlméretezett vagy alulméretezett hurok később pazarolt szivattyúenergiaként vagy forró forgácsként jelenik meg.

A monitorozás és a prediktív karbantartás megoldást kínál a megbízhatósági problémára. Az áramlás-, hőmérséklet- és nyomásérzékelők lehetővé teszik a kezelők számára, hogy a kialakuló szivárgást vagy a szennyeződési csatornát még az állásidő előtt észleljék. Az adatok karbantartási ütemezéshez kötése csökkenti a folyadékhurok kézi felügyeletének szükségességét. A monitorozási tervnek meg kell neveznie, hogy melyik változó ad ki riasztást, és milyen küszöbértéknél, így a válasz egy hiba előtt meghatározott.

Legjobb gyakorlatok a hideglemez-hűtés megvalósításához

A hideglemezes telepítésről a telepítés előtt, az értékelés és a próbaüzem során döntenek. Az alábbi lépések előrehozzák azokat a lehetőségeket, amelyeket költséges lenne visszavonni, miután a csövek már a helyiségben vannak.

  • Először is mérd fel a terhelést és a rendelkezésre álló szabad teret. A rendszert a jelenlegi és a közeljövőbeni racksűrűséghez méretezd, ne a mai átlaghoz, hogy a hurok túlélje a hardverfrissítést.
  • Méretezés előtt végezzen kísérletet. A tervet egy ellenőrzött soron tesztelje, és a csarnok véglegesítése előtt mérje meg a valós áramlást, hőmérsékletet és nyomást.
  • Bővíthető kialakítás. Előnyben részesítse a moduláris elrendezéseket, hogy a jövőbeli sorok vagy nagyobb sűrűségű rackek a maghurok átdolgozása nélkül csatlakozhassanak.
  • Minőségi, nedvesített alkatrészeket kell meghatározni. A szivattyúkat, csöveket, lemezeket és hűtőfolyadékot azonos anyag- és kémiai logika szerint kell összeállítani, mivel a szivárgások és a korrózió a leggyengébb nedvesített részen kezdődik.
  • Tervezze meg a karbantartást és a képzést. Állítson be ütemtervet a szivárgás-, korrózió- és áramlásellenőrzésekre, és győződjön meg arról, hogy a személyzet képes a hurok üzemeltetésére.

A csarnok véglegesítése előtt egy általános ellenőrzőlista helyett egy rövid változókészletet kell megerősíteni a tervezési és beszállítói adatokkal szemben. Mindegyiket rögzítse tervezési és mért értékként, hogy a különbség látható legyen:

  • Előremenő és visszatérő hűtőfolyadék hőmérséklete a CDU és a lemezes kialakítás ablakához képest
  • Áramlási sebesség és nyomásesés lemezenként, a tervezési ponthoz képest
  • Chip hőmérsékleti különbség csúcsterhelés alatt
  • Szivárgásészlelési lefedettség és válaszadási állapot
  • Anyag- és hűtőfolyadék-kompatibilitás minden nedvesített alkatrészen
  • Hőmérleg a CDU-tól a létesítmény körforgásáig

A listán szereplő összes korlát a hardver-, hűtőlemez-, CDU- és hűtőközeg-beszállítói adatokból származik. A keretrendszer kitöltése a lényeg, nem pedig egy fix számok halmaza.

Az épület szélén a hőelvezetést könnyű alábecsülni. A CDU-nak a terhelését egy létesítményi körbe kell juttatnia, és az, hogy ez a hő hogyan távozik a telephelyről a következőn keresztül: adatközponti hűtők vagy egy újrahasznosító áramkör állítja be a hűtőfolyadék hőmérsékletét, amelyet a fogasléc oldalának el kell viselnie.

Következtetés

A hideglemezes folyadékhűtés akkor nyeri el helyét, amikor a rack sűrűsége meghaladja a levegő sűrűségét, és a döntés az illeszkedésen és a kivitelezésen múlik. Az érték a chiptől a hűtőközegig terjedő útvonalon múlik. A lemez anyaga és az áramlási egyensúly határozza meg, hogy mennyi hőt lehet elvonni, míg az integráció, a hűtőfolyadék kémiája és a hőelvezetés dönti el, hogy a telepítés megbízható marad-e és megéri-e az utólagos cserét. A leggyakrabban félreértelmezett lényeg az, hogy a hideglemezes hűtés kiváltja a léghűtést, miközben a gyakorlatban átveszik a koncentrált processzorterhelést, és a rack többi részét levegőn hagyják.

Egy áthelyezést mérlegelő operátor számára három dolog számít először: a cél rack sűrűség, hogy a helyiség képes-e egyszerre egy sort konvertálni, és hogy hová kerül a begyűjtött hő. A hideglemezes kialakításnak ehhez a hőterheléshez, és nem egy kiemelt hatékonysági számhoz való méretezésére van szüksége a ciklus működésének biztosításához a processzorok változása közben.

GYIK

Megéri-e a hideglemezes hűtés, ha nem tudom újjáépíteni az egész adatközpontomat?

A hideglemezes hűtés utólag is beépíthető, de egy összefüggő sor vagy pod tisztábban konvertál, mint egyetlen rack. Azok a rackek, amelyek közös CDU-t és elosztót használnak, megtartják a ciklus- és karbantartási határaikat, így a blokkos átalakítás elkerüli két hűtőrendszer futtatását ugyanazon a szerveren.

Hidegtányéros vagy merítéses hűtést válasszak egy nagy sűrűségű mesterséges intelligencia rackhez?

A hideglemezes megoldás nagy sűrűségű CPU- és GPU-állványokhoz illik, és alkalmazkodik a meglévő helyiségekhez, hűti a chipet, miközben a perifériák a levegőn maradnak. A bemerítés nagyon nagy hőáramot illeszt be, és a hardvert dielektromos folyadékba meríti, ami nagyobb működési változást eredményez. A felosztás a hőáramot és a telephely által befogadható változás mértékét követi.

Szükségem lesz-e léghűtésre, ha hideg tányérokra váltok?

Igen. A hideglemezek hűtik a processzorokat, de a memória, a tápegységek, a hálózatkezelés és a páralecsapódás-szabályozás továbbra is igényel légáramlást, így egy hibrid szoba normális.

Hogyan előzhetem meg a szivárgásokat és a korróziót egy közvetlenül a chipre kerülő áramkörben?

Először az anyagokat és a hűtőfolyadék kémiai összetételét kell egyeztetni. A vegyes fémekből álló hurkok galvánkorróziót idéznek elő, így az inhibitorok és a hűtőfolyadék a nedvesített anyagokat és a beszállítói specifikációkat követik, az áramlást, a hőmérsékletet és a nyomást pedig folyamatosan figyelik a hibák korai felismerése érdekében.

Milyen rack sűrűség esetén van szükség folyadékhűtésre?

A folyadékhűtés akkor lép be, amikor a rackszekrények elérik azt a pontot, ahol a levegő használata már nem praktikus, ami egy durva tervezési referenciaérték, és körülbelül 20 kW rackszekrényenként. A tényleges küszöbérték a hardvertől, a helyiség légáramlásától és a belépő hőmérséklettől függ, ezért a helyszínen kell ellenőrizni.

További olvasmányok

  • LBNL Adatközponti Energia Szakértői Központ — Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának nemzeti laboratóriumi programja, amely az adatközpontok energiaellátási és hűtési technológiáit fedi le. Gyártófüggetlen központ az adatközpontok energiaellátásával és hűtésével kapcsolatos háttérinformációkhoz; tájékozódás céljából, nem pedig a helyszínre jellemző méretezéshez tekintse meg.
  • Közvetlenül a chipre történő hűtés: Minden, amit az adatközpont-üzemeltetőknek tudniuk kell — Data Center Knowledge, iparági kiadvány. Közérthető, operátoroknak szóló áttekintés a közvetlenül a chipre történő hűtés működéséről és a kompromisszumokról; háttéranyag, nem mérnöki specifikáció.
  • Adatközpontok folyadékhűtésének legfontosabb stratégiái — ENCOR Advisors, adatközponti tanácsadó cég. Folyadékhűtés bevezetésével és megvalósításával foglalkozik; az általa idézett adatokat iránymutatásként kezelje, és ellenőrizze azokat a saját telephelyi adataival.

 

Egyedi hőkezelési megoldásra van szüksége?

Mérnökeink ingyenes konzultációt és személyre szabott tervezést biztosítanak az Ön egyedi igényei szerint.

Árajánlat kérése